Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyurcsány és Draskovics 199 fős Parlamentről szóló javaslatáról

2009.03.11

Emlékszünk-e arra, amikor Kuncze Gábor felajánlotta Megyónak az Alkotmány vizuális kétdimenziós eszközökkel való kiegészítését? Nem sokan, de el tudjuk képzelni. Nekem ez jutott eszembe, mikor pár héttel ezelőtt Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy újabb színes közjogi javaslattal örvendeztett meg minket.   

Tisztán listás választásról általában volna értelme beszélni (a napokban benyújtott T/9081.számú törvényjavaslat nem ilyen ), mivel Európa kb. fele ezt alkalmazza. Viszont ez a beterjesztett javaslat  több ponton bünteti a kispártokat is,  és egyes szituációkban igazságtalanul könnyen lehetne mandátumhoz jutni az országos listáról. Másrészt  ez a javaslat deklaratív jellegű, mert nem törekszik kompomisszumra az ellenzékkel, az egyéni körzeteket is pártoló Fidesz valószínűleg akkor sem szavazná meg ezt a javaslatot, ha annak elfogadásával egyidejűleg új választást írnának ki.

A látszatmunkának és a nem látszólagos papírpazarlásnak meg is lett a következménye. Nem igazán értem, hogy egy Igazságügyi Minisztériumban vagy az MSZP-ben nincs egy választási statisztikus, aki észrevételezte volna, hogy a 176 megyei listás mandátum és 23 fős országos listás mandátum nincs arányban a tervezett szisztéma mellett. 

1990-től 152 fő mandátumot osztanak a megyei listákról az un. Hagenbach-Bischoff módszerrel. Leírását lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_v%C3%A1laszt%C3%A1si_rendszer

 Lássuk a területi(megyei) listákról országos listára felkerülő szavazatokat ezresre kerekítve:

2006-ban összesen : 619  (SZDSZ 205, MSZP 105. MDF 197, Fidesz-KDNP 112) A területi listákról felcsúszó mandátumok száma 6 db.

2002-ben összesen: 394 (SZDSZ 160, Fidesz-MDF 133, MSZP 101) A területi listákról felkerülő mandátumok száma 12 db.

1998-ban összesen: 611 (SZDSZ 192, MSZP 168, MIÉP 156, Fidesz 67, FKGP 28) A területi listákról felcsúszó mandátumok száma 24 db.

 Ha a 152/176 hányadossal arányosan párhuzamosan ezekben az években 23-helyett 20 mandátum lett volna betöltve országos listáról,  a felcsúszó mandátumokkal akkor:

2006-ban 23807 szavazattal lehetett volna mandátumhoz jutni országos listáról (619/26), miközben a Bp-i listán az egy mandátumhoz szükséges szavazatok száma 35,0 ezer volt (Fejér megyében 32,0 ezer, Csongrád megyében 31,6 ezer, Baranyában 31,0 ezer).

2002-ben 12312 szavazattal lehetett volna mandátumhoz jutni országos listáról (394/32), miközben a Bp-i listán az egy mandátumhoz szükséges szavazatok száma 37,7 ezer volt (Fejér megyében 33,2 ezer, Csongrád megyében 32,2 ezer, Baranyában 32,9 ezer).

1998-ban 13886 szavazattal lehetett volna mandátumhoz jutni országos listáról (611/44), miközben a Bp-i listán az egy mandátumhoz szükséges szavazatok száma 32,2 ezer volt (Fejér megyében 25,6 ezer, Csongrád megyében 25,5 ezer, Baranyában 26,3 ezer).

Megjegyzendő, hogy a lakosságszámban dinamikusan növekvő (így aránytalanul kevés mandátummal rendelkező) Pest megye elmúlt 3 választásbeli számai (40,9 ezer, 39,6 ezer és 28,7 ezer) további torzulásokra mutatnának rá. Nem tudom mi lenne ebben a választási rendszerben, ha egyes pártok szólnának az OVB-nek, hogy x megyében nem tartanának igényt a képviselő helyre, mert az országos listán jut helyette kettő is, három is ?

Mindezen aránytalanságokat próbáltam az országos listáról kiosztható mandátumok számnak változtatásával többismeretlenes egyenlettel is megoldani, de sajnos nem lehet. Egyrészről a Hagenbach-Bishoff módszer egyik sajátossága, hogy azon pártok, akik jól csípnek el egy-egy mandátumot egyes megyékben, akkor a rendszerben negatív számok is összegződnek, és a formula másik jellegzetessége a ki nem osztható mandátumok országos listára való felkerülése. Viszont  ha a mandátumok más formulában (pl. d'Hondt módszerrel vagy a  Kuncze-Világosi féle számsorral  [1.5 ; 3 ; 5;  7; 9; 11; 13, ...stb.] mely utóbbit az önkormányzati választásokon alkalmaznak 1994 óta) osztódnának ki, akkor valamivel kevesebb tördékszavazatai lennének a 20% fölötti pártoknak, de ezek szórása is elég nagy lenne, ha nem jutna be 8% alatti párt, és ez esetben az országos listának igazságos elosztás szerint 3-6 főből kéne állnia. Ha viszont be jut több 8% alatti párt, akkor az ilyen pártok által országos listára behozott 150-200 ezres töredékszavazatok torzítják legjobban a fix mandátumszámhoz kötött mandátum elosztást (így már több országos listás mandátumra volna szükség), főleg az is, hogy hány ilyen párt is van. Nem mellékes körülmény, hogy az említett két másik módszerrel a kis pártoknak Pest, Borsod, Szabolcs megyékben is pár százalékkal megnehezítené a mandátumhoz jutást ( a többi megyében már 10% fölött lehetne csak mandátumhoz jutni, így a területi listákon 98%-ban a nagy pártok tarolnának), míg a jó öreg svájci fizikus Hagenbach Ede bácsi módszerével Pest megyében 4,45%-al, Borsodban 5,56%-al, Szabolcsban 6,67%-al eddig is mandátumhoz lehetett jutni, sőt ha területi listás mandátumokat felemelnék 180-ra vagy afölé, akkor Hajdú-Biharban és Bács-Kiskun megyében is labdába rúghatnának a kis pártok.

Hogyan lehetne a hibát orvosolni?

Talán visszatérhetnénk a 45-47-es választások egyes elemeihez. Akkor példul összevontak több megyét is a területi listán (Nógrád-Heves, Baranya-Tolna, Fejér-Komárom) az arányosság biztosításához. Bármilyen morbidnak tűnik, de a kék cédulás választási szisztémának voltak nagyon szimpatikus elemei, például a területi listán kiosztott mandátumk száma nem volt  fix, ha jól jegyeztem meg , akkor 12.000 leadott szavazatonként lehetett kiosztani mandátumokat. Képzeljék el kedves olvasók, milyen jó lenne ha a pártok és jelöltek érdekeltté volnának téve a részvételi arányban, hogy minél többen képviselők lehessenek, ha népnek meg nagy a közönye, akkor kevesebbben lennének.  Persze ezt én most nem javaslom, hiszen akkor 540-600 fős volt országgyűlésünk, jó nagy megyei listák voltak, így nem is foglalkoztak a töredékszavazatokkal, az országos listáról kiosztható 50 mandátumot úgy osztották el, hogy országosan összeadták a parlamentbe bejutott pártok szavazatait és simán  elosztották d'Hondt módszerrel, mint egy tisztán listás választásnál szokás.

Valami én is hasonlót javasolnék, legyen az országos lista 19 fős (úgyis csúszik fel rá ki nem oszható mandátum), a területi listás mandátumok száma 180 db., az országos listán a Hagenbach-Bischoff módszerrel létrejött töredékszavazatokat el kellene osztani 37 ezerrel (minden egész szám egy mandátum lenne), a maradék mandátumokat ki lehetne osztani az országosan leadott szavazatok alapján d'Hondt módszerrel. Alternatíva lehet még, hogy a maradék képviselői helyeket kiosztásába bevonhatnák  az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeit , a regisztrált kisebbségi választópolgárok létszáma szerinti sorrendben (a 13 kisebbségből akinek nem jutna mandátum, akkor a betöltendő listát lehetne folytatni a következő ciklusban, majd újrakezdeni, stb.).

Utóirat:
A javaslat számomra tartalmazhat még egy félreérthetőséget : ha az a párt amelyik országosan elérte az 5%-ot, de abban a megyében nem érné el az 5%-ot, akkor nem jutna mandátumhoz. Azt hiszem, hogy semmi értelme ütni még egyet a kispártokon, hiszen a bp-i listán eddig 3%-al , a Pest megyein meg 4,45-al is mandátumhoz lehetett jutni annak a pártnak amelyik az ország más részeiben akár 6-10%-ot ért el ,de azokban a listán kiosztható mandátumok száma olyan kevés, hogy esélye nincs rá. Egy ilyen elvett mandátum is csak az országosan kiosztható mandátumok számát növelné, amit a választópolgárok sem nagyon csípnek. Elnézést kérek, ha az utóiratban felvetett gondolatom félreértésen alapulna a jogi bikkfanyelv olvasása közben, én inkább a matematika embere vagyok, persze előfordult már olyan, hogy 3 megyei bíróság (Vas, Baranya, B-A-Z) háromféleképpen értelmezte a választási törvény egyik fontos részletét, pl. a töredékszavazatok számolását a 2006-os önkormányzati választáson. 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.