Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Amerikai elnökválasztás 2008

2008.11.02

2008. november 4-én tartják az Amerikai Egyesült Államok 56. elnökválasztását. Az első választás 1789-ben volt, majd 1792-től négyévente bonyolítják le.

A választás un. elektori rendszerben történik.  538 elektorból  álló testület választja meg hivatalosan az USA elnökét. Valójában azonban az elektorok – nagyon ritka kivételektől eltekintve  ( pl. 2004-ben az egyik elektor Kerry helyett tévedésből a demokratata alelnökjelölt Edwardsra szavazott elnökként ) – valamennyi esetben az adott államban lebonyolított választásokon, a választópolgárok leadott voksai alapján szavaznak az elnök személyéről. Vagyis magyarul egy államon belül mindegyik elektornak "kutyakötelessége" az abban az államban győztes elnökjelöltre és alelnökére leadnia a szavazatát. Persze miért is ne lennének kivételek, 2 kisállamban (Main és Nebraska) nem annyira kötöttek az elektori szavazatok (régebben arányosan adták le),  de ma már itt is domináns  "a győztes mindent visz" elve az adott államban.

Az egy tagállam által delegált elektorok száma megegyezik a kongresszusba delegált küldöttek  és szenátorok számának  összegével. Minden államnak két szenátora és az állam népességétől függő számú kongresszusi küldöttje van. Ehhez adódik még a törvényhozási képviselettel nem rendelkező főváros, Washington D.C. három elektora, az 1961-ben elfogadott 23. alkotmánykiegészítés alapján (100+435+3=538). Eredetileg minden elektor két embert jelölt elnöknek. Az elektori szavazatok összeszámlálása után a legtöbb szavazatot kapott jelölt lett az elnök, míg az alelnöki székbe a második legtöbb szavazatot kapott ember ült. Így fordulhatott elő a második elnökválasztáson, hogy John Adams föderalista elnök alelnöke az ellenjelölt, demokrata-republikánus Thomas Jefferson lett. Ez a rendszer 1804-ben, az alkotmány XII. kiegészítésének ratifikálása után változott meg. Ekkortól az elektorok külön szavaztak az elnök és külön az alelnök személyére.

Az elnöki cím elnyeréséhez a jelöltnek az elektori szavazatok legalább felét meg kell szerezni. Ha ezt egyik jelölt sem éri el vagy két jelölt közül mindegyik pont a szavazatok felét szerezné meg, akkor az elnököt ( a 3 legtöbb elektori szavazatot elérők közül) az alsóház, az alelnököt pedig a Szenátus jelöli ki.  Eddig két ilyen eset adódott: 1800-ban holtverseny miatt, amikor Thomas Jefferson lett az Egyesült Államok 3. elnöke, majd 1824-ben 4 jelölt közül egyik sem érte el a szavazatok felét, s ekkor John Quincy Adams került az elnöki székbe. Ez utóbbira nem valószínű, hogy most sor kerülne, mert nincs érdemi harmadik szereplő.  A két nagy párt jelöltjén kívűl utoljára 1968-ban sikerült elektori szavazatokat szereznie harmadik jelöltnek (George Wallace független jelöltnek 46-ot), és a mostani legjobb harmadik jelölt Bob Barr a közvéleménykutató cégeknél is csak max. 4,5 %-on áll pár államban.
1937 óta, az alkotmány XX. kiegészítésének alapján az újonnan megválasztott vagy újraválasztott elnököt a választásokat követő év januárjának 20. napján iktatják hivatalába.

Az elnökség egyik feltétele, hogy az elnök amerikai születésű legyen és az utóbbi 14 évben az Államokban kell élnie. Az elnöknek és az alelnöknek különböző állambeli jelöltnek kell lennie. AZ USA választások jellemzője, hogy a jelöltnek is abban az államban kell laknia, amelyet képviselni szándékozik, ott nem fordulhatna elő, hogy valamelyik országosan ismert jelöltet le dobnák "Baranyába", vagy hogy egy képviselőnek, polgármesternek, megyei elnöknek 15-18 éve 30-80 kilométerre lévő szomszédos államban legyen az állandó lakhelye. Ezért is származott hosszan tartó diskurzus mindkét fő jelölt születési körülményeiről. McCain Panamában született, amely születésekor éppolyan Egyesült Államokhoz tartozó zónának számított , mint ma Guam, Amerikai Szamoa, Amerikai Virgin szigetek vagy Guantanamo.  Vagyis az USA felségterületéhez tartoznak, de nem szövetségi államok. Barack Obama szülőhelye a Hawaii szigetek is csak későbbtől - 1959-től - állama (az 50.) az Egyesült Államok egészének. 

A mostani esélyekről:

A demokraták elnökjelöltje Obama tűnik esélyesebbnek, a felmérések szerint 239 elektorra biztosan számíthat 20 területi egységben (pl. Kalifornia 55 és New York 31 elektorral), míg a republikánus McCain csak 174-el kalkulálhat biztosan 22 államból  (pl. Texas 34 elektorral). A 9 ingadozó állam Florida(27), Ohio(20), Pennsylvania(21), Missouri(11), Észak-Karolina(15), Virginia(13), Colorado(9), Nevada(5) és New Hampshire(4) elektoraiból pár darab is  elég lehet a színesbőrű jelöltnek a győzelemhez.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

t.mobil@mailbox.hu

(Gadó, 2008.11.05 19:04)

Nem rossz...
Én úgy tudom, hogy Nebraska és Maine államban még most is arányos az elostás, valahol olvastam, hogy Nebraskában 3-2 és a másikban 2-2, így az eredményben nincs változás.
Remélem 4 év múlva Overdose lesz az Elnök:-)

wikipedia gyorseredmény

(szerkesztő, 2008.11.05 10:58)

friss adatok szerint Obama 364-174-re győzött.
Az összes általam ingadozónak vélt államban Obama győzött, McCain viszont pont megtartotta azt a 174-es számot, amit előre jelzésemben biztosnak véltem.
Elmondható, hogy a honlap első választási előrejelzése kiválóra sikerült.